Hogyan alszunk a járvány idején?
A Matrackuckó Alvásszaküzlet-hálózat az Aludj jól, Magyarország! Program keretében országos kutatást indított, amelyben arra kereste a választ, hogyan alszanak a magyarok a járvány idején.
A válaszadók 15%-a sokkal fáradtabbnak érzi magát, 10%-uk többször ébred fel éjszakánként, 7%-uk pedig nehezebben tud elaludni, mint a COVID-19 előtti időszakban. Pedig lehet, hogy éppen az alvás az egyik legerősebb természetes támogatásunk a szervezet védekezőképességéhez.
Kiadós alvás receptre
Id. Hahn Gábor Zsolt, az Aludj Jól Magyarország program megálmodója szerint az alvást sokkal komolyabban kellene vennünk. Alvás közben a szervezetünk olyan regeneráló folyamatokat indít el, amelyek támogatják az immunrendszer működését.
A pihentető, megszakítás nélküli alvás segíthet abban, hogy a szervezet hatékonyabban töltődjön újra. Az alvás tehát nem luxus, hanem alapvető szükséglet, amelyből estéről estére érdemes megadni magunknak a teljes „dózist”.
Teljes dózis: 90 perc, több körben
Egy teljes alvásciklus nagyjából 90 percig tart. Ahhoz, hogy a pihenés valóban hatékony legyen, az éjszaka során több ilyen cikluson is végig kell mennünk.
Ezért van szükség általában napi 7–8 óra alvásra. Ha ennél rendszeresen kevesebbet pihenünk, vagy az alvásunk sokszor megszakad, a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni.
Sajnos sokan nem alszanak ennyit, és még kevesebben alszanak igazán mélyen. A magyarok jelentős része 7 óránál kevesebbet alszik éjszakánként, ami hosszú távon a közérzetre, a teljesítményre és az egészségre is hatással lehet.
Tolna megye alvási képe
A Tolna megyében élők 61%-a 7 óránál kevesebbet alszik. A felmérésből az is kiderült, hogy 57%-uk reggel 6 óra előtt ébred, míg 55%-uk este 10 óra után fekszik le.
Tízből három Tolna megyei lefekvés után 15 percen belül elalszik, ugyanakkor minden második válaszadó rendszeresen felébred éjszaka. Ez azt jelenti, hogy az alvás mennyisége mellett a minőség is komoly kérdés.
A diagnózis: társadalmi jetlag
A jetlagről legtöbbször hosszú repülőutak jutnak eszünkbe, amikor az időzónák gyors átlépése összezavarja a szervezet belső óráját. A társadalmi jetlaghez azonban nem kell repülőre ülni.
Elég, ha rendszeresen későn fekszünk le, másnap pedig nem a testünk természetes ritmusa, hanem az ébresztőóra kényszerít minket felkelésre. Ilyenkor a biológiai óránk és a mindennapi kötelezettségeink ritmusa elcsúszik egymástól.
Ez az elcsúszás sokaknál már az elalvást is megnehezíti: lefekszünk, forgolódunk, nézzük az időt, és közben egyre jobban feszülünk attól, hogy másnap még fáradtabbak leszünk.
Mit tegyél, ha nem jön álom a szemedre?
Az Aludj Jól Magyarország alvásszakértője szerint nem érdemes hosszú ideig ébren feküdni az ágyban. Ha nem tudsz elaludni, kelj fel, menj át egy másik helyiségbe, és foglalkozz valami nyugodt tevékenységgel, amíg újra el nem álmosodsz.
Ennek oka, hogy az agy gyorsan összekapcsolhatja a hálószobát az ébrenléttel és a feszültséggel. Ezt a rossz társítást érdemes megszakítani.
A megszakított alvás nem igazi pihenés
Nemcsak az számít, mennyi ideig alszunk, hanem az is, mennyire zavartalan az éjszakánk. Ha rendszeresen felébredünk, a szervezet kevesebb időt tölthet a mélyebb, regeneráló alvási szakaszokban.
Emiatt sokan akkor sem érzik magukat kipihentnek, ha látszólag elegendő időt töltöttek ágyban. A társadalmi jetlag miatt a magyarok több mint fele ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna.
De miért nem alszunk rendesen?
Az alvásproblémáknak sok oka lehet. Vannak, akik aludnának, de nincs rá lehetőségük: éjszakai műszak, kisgyermek, zaj vagy más zavaró tényező miatt.
Másoknak lenne idejük aludni, mégsem tudnak valóban minőségi pihenést elérni. A válaszadók jelentős része a munkával és a stresszel hozza összefüggésbe a kevés vagy rossz alvást.
Néha apróságokon múlik az alvásminőség
Az elégtelen alvásnak sokszor egészen hétköznapi oka van: túl száraz a levegő, nem megfelelő az ágynemű anyaga, vagy túl meleg a hálószoba.
Sokan 21–22 °C-on tartják a hálószobát, pedig az elalváshoz ennél alacsonyabb hőmérséklet kedvezőbb lehet. A test belső hőmérsékletének kissé csökkennie kell ahhoz, hogy könnyebben el tudjunk aludni. Ehhez általában a 18,5 °C körüli hálószobai hőmérséklet számít ideálisabbnak.
Aludni a problémára ≠ problémán aludni
Ha még egyet alszunk egy problémára, másnap akár jobb döntést is hozhatunk. De ha minden éjjel egy rossz, kényelmetlen matracon vergődünk, az nemcsak az éjszakát ronthatja el, hanem a következő napot is.
Ha reggel fáj a hátad, nyakad vagy derekad, esetleg sokat forgolódsz éjszaka, az könnyen lehet jelzés: a matracod már nem támogat megfelelően. Ha az ágybetét több mint 10 éves, különösen érdemes elgondolkodni a cserén.
Az alvásnál kevés fontosabb dolog van
Az egészséges élet egyik legfontosabb alappillére az alvás. Már egyetlen rossz éjszaka is komolyan megviselheti a szervezetet, míg a rendszeres, pihentető alvás támogatja a testi és szellemi regenerációt.
Éppen ezért érdemes komolyan venni az alvási környezetet: a hálószoba hőmérsékletét, a fényeket, a zajokat, az ágyneműt és természetesen a matracot is.
Ha szakértői segítségre van szükséged az ideális alvási környezet kialakításához, a Matrackuckó ebben is tud segíteni.
Tedd fel ma este a kérdést
Vajon a matracod is azt szeretné, hogy végre kipihend magad? Ha nem vagy biztos benne, látogass el egy Matrackuckó alvásszaküzletbe, és próbáld ki személyesen, milyen érzés egy valóban kényelmes matrac.