Március 29.-én, 2 órakor 3 órára kellett állítani az órát. Mindannyiunkat érint, hiszen ezen az éjszakán 1 órával kevesebbet alhatunk, mégis eltérő, hogy ki mennyi idő alatt képes alkalmazkodni. Szakértők szerint átlagosan 4 nap elég erre.
Több tanulmány tudományosan is igazolta, hogy a szervezetnek sokkal nehezebb a tavaszi átállás. Ez nem meglepő, hiszen az órát egy órával előbbre kell állítani, emiatt elvész egy óra. Egy órával később kel fel és nyugszik le a nap. Ez az egy óra alváshiány is elég ahhoz, hogy kábának érezzük magunkat, kevésbé tudjunk koncentrálni a feladatainkra. Szervezetünk ilyenkor még a korábbi ritmus szerint működik, így este nem tudunk elaludni a megszokott időben. A változásra mindenki másként reagál. Van, aki alig érzi meg, míg mások érzékenyebbek. A kisgyermekek, az idősek, a krónikus betegek tartoznak ebbe a körbe illetve azok, akik korábban is rossz alvók voltak.
A tünetek között itt az alvászavar, a fáradtság, lehangoltság, ingerlékenység, koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése és az étvágytalanság a leggyakoribb, de akár szívbántalmak és emésztési problémák is jelentkezhetnek.
Mit tehetünk azért, hogy szervezetünk könnyebben alkalmazkodjon az átálláshoz?
Számos természetes módszer áll rendelkezésünkre, amellyel megkönnyíthetjük az alkalmazkodást. Pozitívan hathat lefekvés előtt egy könnyű séta, meleg fürdő, egy csésze tea. Fontos, hogy mindig ugyanakkor feküdjünk le, alvás előtt ne nyomkodjuk a telefonunkat, inkább olvassunk. A vacsora legyen könnyű, és lefekvés előtt néhány órával már ne fogyasszunk alkoholt és kávét. A fény a legfontosabb környezeti hatás. Fontos tehát, hogy az ébrenléti órákat a lehető legvilágosabban töltsük és fordítva, az alvásidőben legyen sötét.
Az évi kétszer történő óraátállítás megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív döntés. Az alvás és ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan hat.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez az egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021.
Látjuk, hogy milyen hatással van mindez a szervezetünkre
Egyre több tanulmány lát napvilágot arról, hogy a tavaszi és az őszi óraátállítás nemcsak átmeneti élettani kellemetlenségeket, hanem jelentős egészségügyi problémákat okozhat. Az időeltolódás átmenetileg felborítja szervezetünk bioritmusát, valamint a kortizol és a melatonin hormon termelését. Előbbi a stressz hatás kivédéséért felelős antistressz hormon, utóbbi pedig az alvási ciklust irányítja. A szervezet kortizol szintjének kismértékű változása nem tűnik kritikus fontosságúnak, a nyári időszámítás mégis jelentősen befolyásolja az alvási ritmusunkat, és növeli az alvászavarok előfordulási gyakoriságát.
Az EP döntése alapján azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. Egyelőre még nem dőlt el, hogy ki hova vált, az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
A magyar kormány eddig nem jelentette be, hogy melyik számításhoz csatlakozunk, de egy éven belül ebben a kérdésben már biztosan döntés születik. Még egy óraátállítás így biztosan lesz - de ha a nyári létet választjuk, akkor kettő is - 2020. október 25. vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órát.
