A webhely tartalmának megjelenítéséhez és a felhasználói élmény javításához cookie-kat és hasonló technológiákat használunk. A Cookiek (sütik) használatának engedélyezését és a beállítási lehetőségeket a módosítását itt tudod engedélyezni.

Az alvás - az emberiség szuperereje

Az alvás - az emberiség szuperereje

Te hogyan tekintesz az alvásra? Most megmutatjuk mennyi csoda megy végbe szervezetedbe egyetlen éjszaka alatt. Tarts velünk és bebizonyítjuk, hogy az alvás NEM egy elpazarolt idő, hanem egy befektetés az egészséges jövőbe.

 

Ki ne hallotta volna már azt a mondást: Majd alszunk a sírban?

Most bebizonyítjuk neked, hogy mennyire ostoba tanács ez az állítás. Hiszen az alvás nem más, mint az emberiség szuperereje.

Amellett, hogy az alvás egy biológia alapszükséglet, az Anyatermészet igyekezete a halhatatlanság felé. Egy olyan életelixír a kezünkben, amit a 21. század felgyorsult világa teljesen elfelejtett értékelni, és helyén kezelni.

Gyere és merülj el velünk az alvás tudományába! Bemutatjuk neked, hogy szervezetünk minden egyes porcikájára hatást gyakorol az, hogyan és mennyit alszunk.

Ismerd meg mindazt a csodát, ami alvás közben történik szervezetünkben, de beszámolunk, mindazokról a riasztó dolgokról is, amik alváshiány következtében szervezetünket fenyegetik…

 

Alvás és az immunrendszer

 

Kezdjük a legelején, szervezetünk legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a rendkívül komplex rendszer felelős azért, hogy megvédjen bennünket a betolakodó vírusokkal, és baktériumokkal szemben. Ez eddig közismert, de lássuk vajon milyen kapcsolatban áll az alvás szervezetünk védekező rendszerével?

Immunrendszerünk ”titkosügynökei” az úgynevezett természetes ölősejtek. Ők felelősek azért, hogy felismerjék szervezetünkben a nemkívánatos elemeket, és megsemmisítsék azokat. Egyértelmű, hogy mindenki legfőbb vágya, hogy ezekből a védősejtekből egy egész hadsereg álljon rendelkezésére.

Azzal a szomorú hírrel kell szolgálnunk, hogy a NEM-ALVÁS hatására, éppen ezeket a fontos védősejtjeinket veszítjük el.

Azoknál az egyéneknél, akiknél csupán egyetlen éjszakára 4 órára korlátozták az alvást 70%-os romlás következett be az immunsejtek aktivitásában.

Ez egy rendkívül veszélyes immunhiányos állapottal ér fel.

Tehát elegendő egyetlen napra megvonni szervezetünktől az alvást, és máris védtelenné tettük immunrendszerünket. Egyetlen rossz éjszaka és megsokszoroztuk annak az esélyét, hogy beteggé váljunk. Azt kell mondanunk napjaink korona vírusos időszakában igazán kockázatos vállalkozás nem, de? (ha többet olvasnál a COVID és az alvás kapcsolatáról kattints ide)

Egy 2018-as kutatás megállapítása szerint azoknál a hölgyeknél akik huzamosabb ideje dolgoznak éjszakai műszakban 19%-kal magasabb az esély bármilyen daganatos betegség kialakulására, mint azoknál a nőknél, akik a ”hagyományos munkarendben” dolgoznak.

Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet hivatalosan is lehetséges rákkeltő hatásúnak minősítette az éjszakai vagy váltott műszakban végzett munkaköröket, ugyanis megzavarva az alvás-ébrenlét ritmusát, alváshiányhoz vezethetnek.

Lehangoló adatok, nemde? Pedig ez még csak a kezdet…

 

Alvás és a keringési rendszer

 

Kiváló példa az alvás és a keringési rendszer szemléltetésére a téli és nyári időszámítás. Ez a látszólag teljesen általános gyakorlat, több mint 1,6 milliárd embert érint, 70 országban kétszer következik be egy évben.

De miért is káros szervezetünkre, és hogyan kapcsolódik össze a keringési rendszerrel?

Első látásra semmiségnek tűnő 1 óra, komoly zavarokat eredményez cirkadián ritmusunkban, aminek meg is vannak a következményei.

Tavasszal amikor egy órát elvesznek alvási időnkből, 24%-kal nő a szívrohamok száma. Ősszel viszont, amikor 1 órával többet alhatunk 21%-os csökkenés figyelhető meg.

Elképesztő, hogy egyetlen óra alváskiesés milyen megterhelő lehet a szív- és érrendszerünknek? Nem véletlen, hiszen alvás alatt szívünk is megpihen, regenerálódik.  Míg egy átlagos felnőtt nyugalmi szívverése 60 és 100 között mozog percenként, addig alvás közben a 40-50 szívverés számít normálisnak.  

Mutatunk egy másik kutatást is, ami szintén jól szemlélteti, hogy mennyire szorosan összefügg a keringési rendszer egészsége és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.

A vizsgálat során a részvevőket négy csoportra osztották az alvás mennyisége alapján.  (6 óránál kevesebb, 6-7 órát, 7-8 órát, és a 8 óránál többet alvók csoportja). Majd különböző képalkotó eszközökkel (CT, ultrahang) keresték a szívbetegségre utaló jeleket.

Az alvás időtartamát figyelembe véve a 6 óránál kevesebbet pihenők esetében 27 százalékkal nőtt meg az érelmeszesedés kialakulásának kockázata a 7-8 órát alvó résztvevőkhöz képest.

Ha pedig számításba vették az alvás minőségét is akkor még drasztikusabb eredményeket kaptak.  Ez esetben a keveset és rosszul alvóknál a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának rizikója, már 34 százalékkal volt magasabb.

Amikor legközelebb elbagatellizálod az alvás fontosságát, jussanak eszedbe a fenti eredmények.

 

Alvás és az agyi működés

 

Széles körben ismert a tanulás utáni alvás fontossága ahhoz, hogy tárolni tudjuk a megszerzett információkat. Lényegében megnyomjuk a "mentés" gombot, így nem felejtjük el az új ismereteket. A legújabb kutatásaink szerint azonban a tanulás előtti alvás szintén fontos az agy felkészítéséhez, hogy száraz szivacsként szippantsa fel magába az új adatokat. 

Egy kutatás alkalmával két kísérleti csoportot alakítottak ki. Az alvós csoportba kerülő egyének 8 órát töltöttek alvással. A másik csoport tagjait, viszont folyamatosan ébren tartották. Nem szundíthattak el, és nem kaptak koffeint. Másnap MRI vizsgálatot végeztek a csoport részvevőin, és letesztelték tanulási hatékonyságukat.

A kialvatlan csoport agyi képességei 40%-kal csökkentek.

Akik végig aludták az éjszakát, azon egyének agyában számos tanulással kapcsolatos aktivitást mértek. Viszont azoknál, akik nem aludtak, semmilyen számottevő jelet nem tudtak kimutatni. Ez olyan mintha alvásmegvonás hatására bezárták volna az ”emlékfiókot”, nem tudott beépülni semmilyen ”új fájl” a memóriába.

A vizsgálat alkalmával az is világossá vált, hogy ezek az agyi hullámok, épp a legmélyebb alvási fázisban jelentkeznek. Tehát a mélyalvási szakasz kiemelkedően fontos ahhoz, hogy emlékeket tároljunk. Ezen alvási fázis alatt agyunk átemeli az emlékeket a rövid távú, sebezhető memóriából, a hosszútávú tárba.

De mit is jelent a mélyalvás? Ez alvási időszakunknak a legfontosabb állomása, amely során a légzés és a pulzus eléri az alvás közbeni legalacsonyabb tempót, ahogy az agyhullámok is, és az izmaink teljesen ellazulnak. Ebben az időszakban történik a sok-sok csoda szervezetünkben: ekkor választódnak ki fontos hormonok, amelyek a test fejlődését és erősödését szolgálják. Ugyancsak ekkor történik a test energiaszintjének helyreállítása, ekkor regenerálódnak a sejtek, a szövetek és a csontok.

Ha már a mélyalvásról esett szó, mindenképp szót kell ejtenünk egy olyan területről, ami mindenkit érint, és senki számára nem elkerülhető. Mégpedig az öregedés.

Alvás és bőrünk

 

Hallottad már azt a kifejezést, hogy szépre aludta magát? Meg kell erősítsük, ez a jelenség tényleg létezik, ugyanis

A bőr sejtjei éjjel a mély alvás szakaszaiban kétszer olyan gyorsan regenerálódnak, mint nappal. Ennek oka, hogy alvás közben fokozott a szervezet kollagén termelése.

A másik ok, amiért érdemes ügyelned az alvásra bőröd érdekében az az, hogy alváshiány következtében több kortizolt, azaz stresszhormont termel majd szervezeted. A kortizol pedig nagy mennyiségben képes lebontani a bőr feszességét adó kollagént és proteint.

Sőt, ha nem adjuk meg szervezetünknek a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, akkor regenerálódás hiányában a vér- és nyirokkeringés lelassul és romlik a szövetek oxigénellátása is, ami szintén a bőr öregedését eredményezi.

Sajnos a kialvatlanság jelei pedig gyorsan megmutatkoznak a bőrön, ugyanis a dehidratáltság, a fakó bőr és a karikás szem azonnal láthatóvá válik.

Tehát amikor legközelebb valami drága kencét kennél az arcodra, gondolj arra, hogy az egész mit sem ér, ha nem adod meg szervezeted számára a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást.

 

Alvás és a szaporító szervek

 

Napjainkban a termékenységi problémakör sajnos már olyan általánossá vált, mint egy közönséges nátha. A termékenységi zavar mindkét nem esetében 40% körül mozog. Ez elképesztő magas szám, de a korábban bemutatok adatok alapján talán már megsem lepődünk, hogy ez is összefüggésbe hozható az alvászavarral.

Kezdjük talán a hölgyekkel. Az egyik legfontosabb női nemi hormon a progeszteron. Ez az ami a terhességet és a pete beágyazódását  támogatja és ellensúlyozza az ösztrogén szintjét. Ennek a hormonnak a hiánya gyakran okoz termékenységi problémákat. De hogyan alakulhat ki a hiány?

 A progeszteron az  ismert stresszhormont, a kortizolt a mellékvesekéregben termeli. Ha állandó stresszben élünk, anélkül, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben pihennénk az azzal jár, hogy a kortizol előállítása válik az elsőszámú prioritássá a szervezet számára, és az egyéb hormonok, mint a progeszteron előállítása háttérbe szorul.

Ez a progeszteron hiány pedig egyrészről megnehezíti a teherbeesést, másfelöl megnöveli a vetélés kockázatát.

A férfiak termékenységére sincs túl jó hatással a kevés alvás.  Az American Journal of Epidemology folyóirat szerint a hat óránál kevesebbet alvó férfiaknál a jó minőségű spermák száma alacsonyabb és a herék is kisebbek. Az eredmények hátterében a tesztoszteron hiánya húzódik, mivel ez a hormon főként éjszaka, alvás közben termelődik.

Egy másik kutatás során arra derült fény, hogy a rosszul és keveset alvó férfiaknak 42%-kal alacsonyabb volt a termékenységük, tehát ennyivel kevesebb eséllyel termékenyítheti meg párját az, aki nem alszik megfelelően.

Ha tehát, éppen babaprojektben gondolkodnál igenis vedd komolyan az alvást! Ugyanis a termékenység problémakörben is megkérdőjelezhetetlen az alvás fontossága.

A bemutatott kutatási adatok, és statisztikák ismeretében már azt hiszem bátran állíthatjuk, hogy az alvás az egészség svájci bicskája, amit szervezetünk bármely területén alkalmazni tudunk, mint egy hatásos életelixírt.

A kérdés az, hogy a 21. felgyorsult világában miért szentelünk ennyire kevés figyelmet ennek a különleges szupererőnek? Miért nem aknázzuk ki inkább a benne rejlő lehetőségeket?  Pedig ha jól belegondolunk, a rohamosan terjedő alváshiány korunk egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása.

Remélhetőleg olvasónk véleményét, nézeteit kicsit sikerült megváltoztatnunk, és már egyetért abban, hogy az alvás NEM egy elpazarolt idő, hanem egy befektetés az egészséges jövőbe.

Gondold végig, te mindent megteszel azért, hogy jól aludj?

 

Forrás:

https://www.ted.com/talks/matt_walker_sleep_is_your_superpower/transcript?language=hu#t-1145102

https://www.ted.com/talks/matt_walker_sleep_is_your_superpower/transcript?language=hu#t-1145102

https://gyerebaba.hu/alvas-es-termekenyseg-2/

https://www.origo.hu/tudomany/20190430-sved-kutatok-osszefuggest-fedeztek-fel-a-minosegi-alvas-es-a-vonzo-megjelenes-kozott.html