Az állatoknak is fontos az alvás!

Egyáltalán mi szükségük van a pihenésre?

Az állatok azért alszanak, hogy a nap folyamán felhasznált energiájukat visszanyerjék, újratöltsék a szervezetüket. Így helyreáll a mentális és fizikai állapotuk. A pihenés mennyisége, illetve annak szükséglete, függ az állat élőhelyétől, fajtájától, életmódjától stb. Leginkább az emlősökre jellemző, hogy periódusokra osztható az alvási ciklusuk, hasonlóan az emberhez. A REM fázis is kifejezetten az emlősöknél figyelhető meg.

A minket körülvevő háziállatok közül a macska az alvás abszolút bajnoka. Napi 15, de nem ritka a napi 20 óra alvás sem az esetükben. Állatorvosok egybehangzó véleménye szerint kijelenthető, hogy a cicusok nappal alszanak többet, éjszaka kifejezetten aktívak. Ez azzal magyarázható, hogy őseik, még a vadonban éjszaka vadásztak, ez nagyon sok energiájukat felemésztette. Így természetes volt, hogy nappalra maradt a pihenés. Mára már szükségtelenné vált a  vadászat, hiszen sokan benti háziállatként tartják őket nagyrészt. Az alvási szokásaik viszont nem alakultak át. 

A  vadonban hogy is van ez?

Az állatvilágban, azok a fajok, amelyek több fázisú alvók, hajlamosak több szakaszban aludni. Ez részben azért alakult ki, mert néhány állatfaj kénytelen félig éber állapotban aludni. A selyemmajmoknál figyelhető meg például, hogy az egész családjukkal együtt alszanak a fák tetején, így érzik magukat biztonságban.

A legnagyobb testű szárazföldi példányok a zsiráf és az elefánt. Mindkét faj nagyon keveset alszik. A zsiráfok 4,6 órát, amelyet főleg éjszaka, de előfordul, hogy napközben is szoktak szunyókálni. Tudnak álló helyzetben, és fekve is, de olyankor a  nyakukat a hátsó lábukra hajtják. 

Nagyfülű barátaink, az elefántok, mindössze két órát alszanak. Ha a csapat éppen vándorlásra adta a fejét, akkor van, hogy két napig nem pihennek. Velük ellentétben kedvenc négylábúnk, leghűségesebb társunk a kutya, napjának egyharmadát alvással tölti, és ezen felül még nem rest szundikálni sem.

Egy érdekes jelenség, ami egyfajta alvási állapotnak tekinthető az állatvilágban a hibernációs állapot. Ilyenkor az állat hónapokon keresztül alig mozog, lelassul az anyagcseréje, pulzusa és légzésszáma lecsökken. Az állapot célja, hogy energiát takarítson meg, kímélje a testét a hidegtől.

Mi a helyzet a tengerek környékén?

A tengeri emlősök között is lehet eltérés, ha a pihenésüket tanulmányozzuk. A rozmárok például 19,5 és 20 óra közötti időt töltenek alvással. Egyes példányok függőlegesen lebegnek a vízben, fel-le mozogva, vagy az agyarukat a jégbe akasztva rögzítik magukat. A kis aranyos tengeri vidrák alvás közben lebegnek a víz felszínén, sokszor magukra tekernek moszatokat, hínárokat, hogy ne sodródjanak el alvás közben. Azért szoktak szárazföldön is aludni. A bálnák, és a delfinek csak lebegnek, vagy a víz fenekére lapulnak.

A halak fajoktól függően eltérő alvási szokásokkal rendelkeznek. Egyes példányok csak lebegnek, mások beássák magukat az iszapba, és akadnak akik a kövek közé bújnak. A madarak speciális alvási technikát fejlesztettek ki, az egyik agyféltekéjük van csak nyugalmi állapotban. Az éber oldalon a szemük is nyitva van, hogy veszély esetén könnyen elmenekülhessenek.

Mint látjuk, a pihenés fontos az állatvilágban is. Érdekes látni, hogy melyik élőlény, hogy töltődik fel egy hosszú fáradt nap után, matrac és ágy nélkül. :)