Álmok nyomában

Miért álmodunk?

Egyes tudósok azt állítják, hogy az alvási ciklusok természetes velejárója az álom. A tudatalattink hozza létre, vágyainkból és félelmeinkből merítve. Mások úgy vélekednek, hogy a nap folyamán minket ért élmények, események speciális feldolgozása agyunk által. A legújabb kutatások azon a véleményen vannak, hogy az offline memória eképpen rögzíti és szilárdítja meg ezeket az emlékeket, eseményeket. Felkészíti magát a várható, előre tudható eseményekre. Agyunk az éber állapot elemeit beleépíti az álmokba, de általában nem egyértelmű formában. Ilyenkor kerül minden a helyére a gépezetben. Vagyis olyan, mint a számítógépnél egy frissítés.

Ahogy fentebb is írtuk, épül, fejlődik a memóriánk. Az álom egy kognitív funkció is, amely méllyíti az ismereteket. Ami fontos, azt eltárolja az agy, ami nem, az kihullik belőle. Ezt a folyamatot szolgálja az álom. Ezért is fontos, hogy tanulás után, vizsgaidőszakban, aludjon eleget az illető. Az álom segít feldolgozni egy általa létrehozott kontextusban az érzelmeket. Az idegi gyógyászati tudományok és pszichológia területén dolgozó szakértők, máig kísérletek keretein belül kutatják az álmokat. 

Az Álomfejtés

Ez egy igen érdekes kutatási terület, máig nincs tökéletes teória rá. Először tudományos kérdésként Sigmund Freud 1990-ben megjelent könyve óta tekintünk az álmokra. Freud könyve rámutat, hogy az álommunka a mindennapi tapasztalatokból, élményekből táplálkozik. Az alapján épül fel, ami napközben történik velünk. Az álommunka alapvetően két műveleti jellegzetességgel bír. Az egyik a sűrítés, a másik az eltolás. A kötet megírásának célja az volt, hogy a tudós bebizonyítsa, hogy álmaink tudományos módszerekkel értelmezhetőek. Freud nem úgy értelmezte az álmokat, mint ahogy azt őelőtte tették jósok, laikusok. 

Amikor régen valaki álmot látott

Úgy közelítették meg az emberek, hogy az egészre tekintettek, és azt értelmezték (ez a szimbolikus módszer) vagy pedig úgy, hogy az egyes motívumokból vontak le összkonklúziót. A freudi megközelítés ezekkel szemben egész más. Szerinte lelki tartalmaink nyernek kifejeződési formát az alvás, álmodás során, így vágyainkat éljük meg átvitt értelmű formában. Az álommunka műveletei, úgy mint a már említett sűrítés és eltolás ebben a metaforizálásban nyújt segítséget. Tudattalan vágyaink bennünk mélyen, elnyomva leledzenek feszültséget okozva, s ahhoz hogy ezeket fantáziák szintjén kiélhessük, mindenképp szükségünk van torzításra. Ezt a mechanizmust végzi tudatalattink, azzal hogy „belenyúl” az álmunkba, ez lesz a freudi álomcenzúra. Az álomcenzúra tárgykörébe tartozik álmaink elfelejtése is. Vágyaink így csak közvetett formában jelennek meg, de mégis megélésre kerülnek, kiszabadulnak a tudatalatti fogságából, a lélek belső feszültsége csökken, az alvás pedig nyugodt mederben folyik tovább. Az álom azon tartalma, amit konkrétan érzékelünk, manifeszt tartalomnak nevezzük, míg az elfojtott jelentéseket látens tartalomnak hívunk.

A sűrítés

Több különböző, az egyén számára fontos motívumot egyesít magába egyetlen álomkép. Ebben az álomképben fejeződik ki az elfojtott vágy, általában egy gyűjtőszemély formájában. A keverékszemély küllemében, tulajdonságaiban és tetteiben általában több másik egyénből tevődik össze az álmodó személy ismeretségi köréből.
 

Az eltolás

A megélendő- kifejezendő vágy helyett álló elem, mely asszociatív módon utal a rejtett vágyra. Az álmokról összességében elmondható, hogy nincs egy végső jó értelmezés, mindig kicsúszhatnak értelmezési lehetőségek, válaszok, amiket nem veszünk észre. Mindenkinek vannak visszatérő, megmagyarázhatatlan álmai, rémálmai ez tudatalattink rejtett vágyainak és tudatos életünk különbözőségének konfliktusaiból fakad, teljesen természetes jelenség. Az álmok megfejtése, értelmezése, mindennapi életünkre való visszavetítése sokat segít a két szféra –a tudatos és tudatalatti- harmóniába kerüléséhez és a személyiség fejlődéséhez.

Érdekességek 

A színes tv-k megjelenése óta, többnyire színesben álmodunk. Mégis van egy réteg, 12%-a a társadalomnak, akik fekete-fehérben álmodnak. Az 1940-es évek előtt szinte senki nem álmodott ,,színeseket". Megfigyelhető az is, hogy a 25 év alattiak, nagyon ritkán számolnak be fekete-fehér álmokról, míg az 55 év felettiek mindegy 25%-a így álmodik.

Az álmok tartalma befolyásolható. Például ha van egy élethelyzet, amely sokat foglalkoztat minket, nagyon hosszasan koncentrálunk rá, szinte borítékolható, hogy álmodni fogunk vele. Példa erre, hogy forgalmi vizsga előtt, szinte mindenki azt álmodja, hogy halálos, vagy enyhébb kimenetelű balesetet fog szenvedni. Vagy másik tipikus, vizsga előtt azt álmodni, hogy megbukunk.

Sajnos az álmokban gyakrabban van jelen a szorongás, félelem, mint a pozitív érzelmek. Valahogy ezekre jobban vissza is emlékszünk, mint egy kellemes álomra. 

A születésétől vak emberek efektekkel álmodnak, ritkán képekkel. Ők például hamarabb emlékeznek egy illatra, hangra, érzésre az álmaikból, mint a látó társaik. Akik 5 éves korunk után vesztették el a látásukat, láthatnak képeket, mert a tudatalatti előhozhatja nekik álmukban. 

Az állatok is álmodnak, de ők csak képeket. Nem konkrét történeteket. Miután felébrednek az is lehet, hogy semmire nem emlékeznek az egészből.

Jóslatok? 

Régen a népi hiedelem szerint, az álmok elemeinek fontos szerepe volt. Afféle jóslatként tekintettek rájuk, vagy intő jelként. Ahogy láttuk, a tudomány fejlődésével Freud pszichológiai megközelítésből tartja fontosnak az álmokat. Úgy gondolta, hogy az álmok kulcsfontosságúak a lelkünk, és a tudatalattink megismerséhez. Egyesek hatalmas jelentőséget tulajdonítanak nekik, és vannak akik teljesen elhatárolódnak tőlük. Akárhogy is, még van hová fejlődni etéren. Néha azért érdemes egy-egy mögöttes jelentésen elgondolkozni, érdekes lehet.